Biztonság és felelősség. A hálózati (230 V-os) bekötés életveszélyes lehet. Ez az oldal általános tájékoztatás: nem szerelési utasítás, és nem helyettesíti a villanyszerelőt, a készülék saját útmutatóját és a vonatkozó szabványokat. A bekötést bízd villanyszerelőre; ha mégis magad végzed, azt a saját felelősségedre teszed. Az itt leírtak alkalmazásából eredő kárért a BudaiLux a jogszabályok által megengedett mértékben nem felel. A felelősségről bővebben
Egy mennyezeti lámpa vagy csillár cseréje elsőre egyszerűnek tűnik: három vezeték, három kapocs. A gyakorlatban viszont itt dől el, hogy a lámpa biztonságosan működik-e: jó helyre kerül-e a védővezető, a kapcsoló a fázist szakítja-e meg, és elbírja-e a mennyezet a csillár súlyát.
Ez a cikk végigmegy a bekötés lépésein, megmutatja rajzon az egyszerű kapcsoló, a csillárkapcsoló és a váltókapcsoló működését, összeszedi, mennyit bír egy mennyezeti tipli, és azt is, mikor nem érdemes tovább csinálni egyedül.
Hogyan kell bekötni egy mennyezeti lámpát?
Kapcsold le a kismegszakítót, és kétpólusú feszültségvizsgálóval ellenőrizd, hogy nincs feszültség. A kapcsolt fázist a lámpa L, a kék nullát az N, a zöld-sárga védővezetőt I. osztályú lámpánál a védőföld kapcsára kösd. Ha nincs védővezető, vagy bármi nem egyértelmű, hívj villanyszerelőt.
Biztonsági jegyzet. A lámpagyártók útmutatói a szerelést szakemberre bízzák: a Kanlux magyar nyelvű útmutatója szerint „a szerelést csak az erre jogosult személy végezheti”, és minden lépését kikapcsolt áram mellett kell végezni. Ez a cikk nem pótolja sem a szakembert, sem a lámpa saját útmutatóját; abban segít, hogy értsd, mi történik, és felismerd, mikor kell segítség.
Hogy melyik szín mit jelent, és miért nem elég a színekre hagyatkozni, azt a fázis, nulla és föld vezetékszíneiről szóló cikkünk részletezi. A feszültségmentesség ellenőrzésének négy lépése is ott van, rajzzal.
Milyen lépésekben kösd be a lámpát?
A sorrend számít: előbb a feszültségmentesítés, aztán a mechanikus rögzítés, végül a bekötés. Egy tipikus mennyezeti lámpánál tíz lépés:
- Olvasd el a lámpa útmutatóját. Keresd meg benne az érintésvédelmi osztályt, a sorkapocs bekötési rajzát, a vezeték keresztmetszetét és csupaszolási hosszát, a legnagyobb fényforrás-teljesítményt és a rögzítés módját.
- Kapcsold le a kismegszakítót, és tegyél rá cetlit, hogy senki ne kapcsolja vissza. A villanykapcsoló lekapcsolása nem elég.
- Ellenőrizd a feszültségmentességet kétpólusú feszültségvizsgálóval, minden érpár között. A fáziskereső csavarhúzó erre nem alkalmas.
- Szereld le a régi lámpát, és fotózd le a bekötést, mielőtt bármit szétszednél. A régi bekötés nem biztos, hogy jó volt, de a fotóból kiderül, hány ér van, és melyik hová ment.
- Nézd meg a vezetékvégeket. Ép-e a szigetelés, réz-e a vezeték, van-e zöld-sárga védővezető. Égett, morzsolódó szigetelésnél vagy alumínium vezetéknél állj meg (lásd lent).
- Rögzítsd a tartót vagy a horgot a mennyezet anyagához való tiplivel. A lámpához adott tiplit is csak akkor használd, ha az útmutató szerint az adott mennyezetbe való; sok lámpához egyáltalán nem jár rögzítőelem.
- Kösd be a vezetékeket: a zöld-sárga védővezetőt a védőföld-kapocsra, a kék nullát az N-re, a kapcsolt fázist az L-re. Minden ér a saját kapcsába, a gyártó által megadott hosszon csupaszolva.
- Húzd meg finoman egyenként az ereket, hogy biztosan fogjon a kapocs, és nézd meg, hogy ne lógjon ki csupasz réz a kapocsból.
- Helyezd el a vezetékeket úgy, hogy a lámpa rögzítésekor ne csípődjenek be, és ne érjenek forró részhez. Utána tedd be a fényforrást, a megadott legnagyobb teljesítményen belül.
- Kapcsold vissza a kismegszakítót, és próbáld ki. Ha a kismegszakító vagy a FI-relé azonnal lekapcsol, ne kapcsold vissza újra és újra: a hibát meg kell keresni.
A Kanlux egyik függesztékének útmutatója az utolsó lépést így írja elő: az első használat előtt ellenőrizni kell a mechanikus rögzítés és az elektromos összekötés megfelelőségét. Ugyanez az útmutató azt is jelzi, hogy a mennyezeti tiplit és csavart a készlet nem tartalmazza.
Mire figyelj a sorkapocsnál?
A sorkapocs az a csatlakozó, amelyben a falból jövő és a lámpából jövő ér összekapcsolódik. Kétféle terjedt el: a csavaros, amelyben egy csavar szorítja le a vezetéket, és a rugós (köznyelvben gyakran „wago”), amelyben rugó vagy kar fogja az eret.
| Csatlakozó | Vezeték | Csupaszolás | Névleges adat | Alumíniumhoz |
|---|---|---|---|---|
| WAGO 221 karos összekötő | tömör és sodrott 0,2–4 mm², finom elemi szálas 0,14–4 mm², csak réz | 11 mm | 450 V, 32 A | nem |
| WAGO 2273 dugaszolható összekötő | tömör 0,5–2,5 mm² | 11 mm | 450 V, 24 A | csak Alu-Plus kontaktpasztával |
- Egy kapocshelyre egy ér. Csavaros kapocsba ne tekerj össze két eret, és ne hajtsd vissza a vezetéket, hogy „vastagabb” legyen.
- A csupaszolási hossz számít. Ha rövid, a kapocs a szigetelést fogja meg; ha hosszú, csupasz réz lóg ki belőle.
- Alumínium vezetékhez nem jó akármilyen sorkapocs. A WAGO szerint a 221-es sorozat alumíniumhoz nem engedélyezett; a 2273-as is csak legfeljebb 4 mm²-es tömör alumíniumhoz, Alu-Plus kontaktpasztával. Régi, alumíniumvezetékes lakásban a bekötés ezért villanyszerelőre tartozik.
Mi a különbség az egyszerű kapcsoló, a csillárkapcsoló és a váltókapcsoló között?
Mindhárom a fázist szakítja meg, a különbség az, hány lámpakört és hány helyről kapcsolnak. A gyártói katalógusok számmal is jelölik őket; a Schneider magyar katalógusában például az egypólusú kapcsoló a 101-es, a csillárkapcsoló a 105-ös, a váltókapcsoló a 106-os.
| Kapcsoló | Mire való? | Kapcsok (Schneider Asfora) | Kapcsolt fázis a lámpához |
|---|---|---|---|
| Egypólusú (101) | egy lámpa, egy helyről | L, 1 | 1 ér |
| Csillárkapcsoló (105) | két lámpakör egy helyről, két gombbal | L, 1, 2 | 2 ér |
| Váltókapcsoló (106) | egy lámpa két helyről (pl. folyosó két vége) | L, 1, 2 — kettő kell belőle | 1 ér, plusz 2 váltóvezeték a kapcsolók között |
| Keresztkapcsoló (107) | három vagy több helyről, két váltókapcsoló között | a gyártó rajza szerint | 1 ér |
A váltókapcsolóval egy lámpát két helyről lehet kapcsolni. A fázis az egyik kapcsoló közös (L) kapcsára érkezik, a lámpához menő kapcsolt fázis a másik kapcsoló közös kapcsáról indul, a két kapcsoló 1-es és 2-es kapcsait pedig két váltóvezeték köti össze. Bármelyik kapcsoló átbillentése megfordítja a lámpa állapotát.
Hogyan kell bekötni a csillárkapcsolót?
A csillárkapcsoló egy dobozban két kapcsoló, közös bemenettel: a fázis az L kapcsára érkezik, az 1-es és a 2-es kapocsból pedig egy-egy kapcsolt fázis indul a csillár két izzócsoportjához. A nulla és a védővezető közös, és nem megy a kapcsolóhoz.
A csillárkapcsoló bekötésénél két feltételnek kell teljesülnie. Az egyik a fal: a mennyezeti kiállásban két kapcsolt fázisérnek kell lennie a nulla és a védővezető mellett, vagyis a kapcsolótól két külön ér fut a lámpához. A másik a lámpa: a csillárból is két külön fázisvezetéknek kell kijönnie, mindegyik a saját izzócsoportjához.
Ha a mennyezetből csak egy kapcsolt fázis jön, a csillárkapcsoló nem fog két kört kapcsolni: ehhez új vezetéket kell behúzni, ami villanyszerelői munka. Ha a csillárnak csak egy fázisvezetéke van, a két kört a lámpa belsejében kellene szétválasztani, ami már a lámpa átalakítása — ezt ne csináld magad, mert a gyártó megfelelőségi nyilatkozata az átalakított lámpára nem vonatkozik.
Mennyit bír a mennyezet, és hogyan rögzítsd a nehéz csillárt?
A csillárt soha nem a vezeték tartja, hanem a horog vagy a tartólemez, az pedig annyit bír, amennyit a tipli az adott mennyezetben. Ezt a tipli gyártója adja meg, mennyezetanyagonként. A csillár tömegét az adatlapon vagy a csomagoláson keresd; ha nincs megadva, mérd meg a dobozzal együtt, és vond le a doboz súlyát.
| Rögzítő | Mennyezet | Ajánlott terhelés | Nagyjából |
|---|---|---|---|
| fischer DuoTec 12, kampós csavarral | gipszkarton, 12,5 mm | 0,20 kN | 20 kg |
| fischer DuoTec 12, kampós csavarral | gipszkarton, 2 × 12,5 mm | 0,43 kN | 44 kg |
| fischer DuoTec 12, kampós csavarral | beton (≥ C20/25) | 0,30 kN | 30 kg |
| fischer DuoTec 12, kampós csavarral | feszített üreges födémpanel | 0,50 kN | 50 kg |
| fischer KDH rugós billenőtipli kampóval (méret szerint) | gipszkarton, 12,5 mm | 0,07–0,18 kN | 7–18 kg |
Két következtetés adódik a táblázatból. Az egyik, hogy egyetlen gipszkartonba fogatott tipli nehéz kristálycsillárhoz kevés lehet: ott a gipszkarton mögötti szerkezethez (fához, fémprofilhoz, födémhez) kell rögzíteni. A másik, hogy a teherbírás egyszerre függ a tipli típusától, a méretétől és a mennyezet anyagától: a táblázat minden sora csak az adott termékre, csavarátmérőre és alapanyagra igaz.
Üreges födémben a tipli másképp viselkedik, mint tömör betonban; a fischer táblázata például a feszített üreges födémpanelt külön sorban adja meg. Ha nem tudod, mi van a vakolat mögött, vagy a csillár nehezebb néhány kilogrammnál, a rögzítést bízd szakemberre. Hogy mekkora csillár illik a szobába, abban a csillárméret-kalkulátor és a nappali csillárjáról szóló cikkünk segít.
Mit kell tartalmaznia a lámpa útmutatójának?
A lámpához magyar nyelvű használati és kezelési útmutató jár. Ezt a 23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet 5. § (8) bekezdése írja elő a gyártónak: az útmutatónak egyértelműnek és közérthetőnek kell lennie. Az importőrnek arról kell gondoskodnia, hogy a magyar útmutató a termékhez mellékelve legyen. Ugyanezt az uniós kisfeszültségű irányelv (2014/35/EU) 6. cikk (7) bekezdése is előírja.
Az irányelv I. melléklete szerint a biztonságos használathoz szükséges lényeges jellemzőket a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a kísérő dokumentációban kell feltüntetni. Egy lámpánál a gyakorlatban ezeket találod az útmutatóban:
- az érintésvédelmi osztályt, I. osztálynál a figyelmeztetést, hogy a védővezetőt be kell kötni;
- a sorkapocs bekötési rajzát (L, N, védőföld), a bekötendő vezeték keresztmetszetét és a csupaszolási hosszt;
- a fényforrás foglalatát és legnagyobb teljesítményét;
- a rögzítés módját, és azt, hogy a rögzítőelem jár-e a lámpához;
- hogy milyen felületre szerelhető (például normál gyúlékonyságú felületre), és beltéri vagy kültéri-e;
- a szerelésre vonatkozó figyelmeztetéseket: szakember, kikapcsolt áram.
Ha egy lámpához nincs magyar útmutató, az önmagában jelzés. Hogy egy lámpán és a dobozán még mi mindennek kell szerepelnie, arról a CE-jelölésről szóló cikkünkben írtunk.
Mikor kell villanyszerelőt hívni?
A kapcsoló- és lámpagyártók útmutatói egybehangzóan szakemberre bízzák a szerelést: a Legrand szerint „a terméket csak villamos szakember szerelheti fel”, a Schneider szerint a biztonságos villamos telepítést „kizárólag képzett szakemberek” végezhetik. Ezekben az esetekben semmiképp ne folytasd egyedül:
- a lámpa I. osztályú (fém, védőföld-kapoccsal), de a mennyezetben nincs védővezető;
- alumínium a vezeték, vagy réz és alumínium találkozik;
- a szigetelés égett, megbarnult, morzsolódik, vagy a kötődobozban olvadásnyomot látsz;
- a lekapcsolás után is feszültséget mérsz, vagy a kapcsoló a kék eret szakítja meg;
- új áramkör, új kapcsoló vagy új vezeték kell (például csillárkapcsolóhoz a második kapcsolt fázis);
- nehéz csillárt kell rögzíteni, és nem tudod, mi van a mennyezetben;
- a kismegszakító vagy a FI-relé a bekötés után lekapcsol.
Ha kültérre kerül a lámpa, mozgásérzékelővel vagy alkonykapcsolóval, a bekötés egy lépéssel bonyolultabb: erről a mozgásérzékelő és az alkonykapcsoló bekötéséről szóló cikkünk szól. A kültéri lámpa IP-védettségéről pedig az IP-védettség útmutatónk ad számokat.
Gyakori kérdések
Hány vezeték kell a csillárkapcsolóhoz?
A kapcsolóhoz egy fázis megy be, és két kapcsolt fázis jön ki belőle. A mennyezetben tehát két kapcsolt fázisér kell, mellette a nulla és — I. osztályú csillárnál — a védővezető. Ha a mennyezetből csak egy kapcsolt fázis jön, a csillárkapcsolóval sem lesz két külön kör.
Beköthetem a kétkörös csillárt egyszerű kapcsolóra?
Igen, ha a csillár útmutatója ezt megengedi: ilyenkor a csillár két fázisvezetékét egy sorkapocsban összekötöd, és a közös kapcsolt fázisra kötöd, így minden izzó egyszerre kapcsol. Ha bizonytalan vagy, kérdezd meg a gyártót vagy egy villanyszerelőt.
Mi a teendő, ha nincs zöld-sárga vezeték a mennyezetben?
I. osztályú, fém lámpát így nem szabad felszerelni, mert hiba esetén a fém ház feszültség alá kerülhet. Vagy II. osztályú lámpát válassz (kettős négyzet jel), vagy hívj villanyszerelőt, aki kiépíti a védővezetőt.
Melyik sorkapocs jobb: a csavaros vagy a rugós?
Mindkettő jó, ha a vezetékhez illik, és a gyártó adatai szerint használod. A rugós (karos) összekötőnél a csupaszolási hossz és a keresztmetszet a kritikus, a csavarosnál a meghúzás. Alumíniumhoz egyik sem jó automatikusan: ahhoz kifejezetten erre engedélyezett csatlakozó kell.
Elég a villanykapcsolót lekapcsolni a lámpacseréhez?
Nem. A kapcsoló csak a fázist szakítja meg (hibás bekötésnél még azt sem), a kötődobozban és a lámpa sorkapcsán ettől még lehet feszültség. A kismegszakítót kapcsold le, és kétpólusú feszültségvizsgálóval ellenőrizd, hogy nincs feszültség.
Források
- Schneider Electric: Szerelvény katalógus 2026 (magyar, PDF; Asfora választéktábla) és Asfora Catalog 2026 (angol, PDF; bekötési példák: 1-way, 2-circuit, 2-way)
- WAGO: 221-413 vezeték-összekötő és 2273-203 PUSH WIRE összekötő termékadatai; Practical tip: connecting aluminum and copper conductors
- fischer: DuoTec terheléstáblázat és KDH rugós billenőtipli terheléstáblázata (angol, PDF)
- 23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági termékek forgalmazásáról, biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről, Nemzeti Jogszabálytár; 2014/35/EU irányelv (kisfeszültségű irányelv), magyar szöveg, EUR-Lex
- Kanlux: ETISSA / OGIVA függeszték szerelési útmutatója (többnyelvű, magyarul is, PDF); Legrand: Niloé Step csillárkapcsoló útmutatója (magyar, PDF); Schneider Electric: Asfora forgatógombos fényerő-szabályozó útmutatója (többnyelvű, magyarul is, PDF)
